Hornung Ágnes a Magyar Államkincstár – 2019-ben indult és idén véget ért – bölcsődei elhelyezést támogató projektjének zárórendezvényén közölte, hogy

várhatóan a korábbi 40 ezer forintál magasabb összegre lehet majd pályázni,

és a támogatásra fenntartói formától függetlenül valamennyi bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermek szülője jogosult lesz.

Kiemelten támogatják majd a kevésbé fejlett régiókat, és 30 százalékkal magasabb összeget igényelhetnek az egyedülálló és a menekült hátterű szülők, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelők, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, továbbá a sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésre jogosult családok

– ismertette az államtitkár.

Hornung Ágnes megemlítette azt is, hogy az 5,5 milliárd forintos keretösszegre új igényléseket jövő évtől lehet benyújtani, ugyanakkor a támogatások kifizetése visszamenőlegesen is lehetséges lesz.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 13 éve elindított családbarát fordulat két fő pillére az eszme és az eszközrendszer, amelyek kiegészítik egymást: egyrészt szeretnék az embereket megerősíteni abban, hogy családban élni jó, másrészt pedig bevezettek több mint 30 féle támogatási formát, amelyek a teljes életutat lefedik, és ezáltal kiszámíthatóságot biztosítanak az állampolgároknak.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke elmondta, hogy a bölcsődei elhelyezést támogató és ezáltal a szülők munkahelyi visszatérését segítő projekt 2019-ben indult és három évig tartott, a családok havonta legfeljebb 40 ezer forint értékben igényelhettek támogatást az ország teljes területén annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a bölcsődei elhelyezést.

A programot a konvergenciarégiókban európai uniós, Közép-Magyarországon pedig kormányzati forrásból valósították meg, a három év alatt 10 300 gyerek elhelyezéséhez járultak hozzá 2,6 milliárd forint értékben, ennek köszönhetően 9700 kisgyerekes szülő tudott visszatérni a munkába – ismertette az elnök.

Elmondta azt is, hogy a pályázók majdnem fele a Közép-Magyarországi régióból került ki, a kevésbé fejlett régiók közül pedig az Észak-Alföldről és a Közép-Dunántúlról érkezett a legtöbb, a Nyugat-Dunántúlról pedig a legkevesebb igénylés.

Zöld-Nagy Viktória, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatásfelügyeletért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy az elmúlt időszakban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is rekordmagas a foglalkoztatottság, az idei év első háromnegyedévében 83 ezerrel bővült a foglalkoztatottság, közülük 48 ezren teljes munkaidőben dolgoznak.

A helyettes államtitkár közölte, hogy

2030-ig a kormány szeretné a foglalkoztatottságot a jelenlegi 74 százalékról 80 százalékra növelni,

továbbá a magyar munkaerő teljesítőképességét különböző képzésekkel növelni, valamint elérni, hogy minél egészségesebb és biztonságosabb helyen tudjanak a munkavállalók dolgozni.

Zöld-Nagy Viktória kihívásként említette, hogy 2030-ig várhatóan mintegy 300 ezer ember „tűnik el” a magyar munkaerőpiacról, mert nyugdíjba megy, őket majd pótolni kell, ezért vizsgálják hol van még potenciális munkaerőtartalék.

A kisgyermeket nevelő szülők épp ebbe a kategóriába tartoznak, ezért fontosak azok a támogatások, amelyek segítenek nekik visszatérni a munkaerőpiacra – emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy 2010 óta a kisgyereket nevelők foglalkoztatottsága 12 százalékkal nőtt.