Sztori
10 ezer fősre duzzadt a tüntető tömeg-Élő Videó
Több ezren indultak el a Hősök teréről a legnagyobb diákszervezetek, oktatási és közalkalmazotti szakszervezetek és a fővárosi önkormányzat közös megemlékezésén Budapesten. Az ország talán legnagyobb október 23-i rendezvényén az Oktogonra vonulnak, ahol beszédek és koncertek lesznek. A menet érinti a tavalyi polgári engedetlenségi megmozdulások miatt 5 tanárától megváló Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, a demonstrálók ukrán és magyar szalagokat kötnek az orosz nagykövetség előtti kordonra és gyertyát gyújtanak Terror Háza előtt.
Élő közvetítésünk:
A szervezők között szerepel többek között a 7 igenes népszavazást a hétvégén útjára indító Egységes Diák Front (EDF) mellet az Országos Közös Akarat (OKA), a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Roma Parlament is.
Az Oktogonon beszédet mond Karácsony Gergely főpolgármester, a Tanítanék Mozgalom a diákszervezetek képviselői és a civil összefogás képviselői.
A hétvégén indította útjára az EDF és az aHang a 7IGEN-es alternatív népszavazást, aminek célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében. A diákok több, mint 200 ezer embert szeretnének elhívni az „urnákhoz”, a mai demonstráció előtt már közel 10 ezren szavaztak. A voksok leadásának módjairól itt lehet tájékozódni. A hét kérdés pedig itt érhető el.
A tüntető diákok és szimpatizánsaik az idén elfogadott státusztörvény, illetve köznyelvi formájában „bosszútörvény” ellen is vonulnak ma. Mint arról a Mérce rendszeresen beszámolt, az idei év első felében a kormány átnyomott a törvényhozásban egy olyan jogszabályt, amely kimondja, 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja.
FOTÓ: DIÁN ÁKOS
Míg a pedagógusok, illetve a közoktatás helyzete miatt lassan két éve folyamatosak a tüntetések, idén tavasszal négy jelentős, több ezer fős demonstráció zajlott a bosszútörvény ellen is. A demonstrációkon a rendőrség több esetben használt könnygázt, gumibotot és egyéb kényszerítő eszközöket, gyakran iskolások ellen.
Több tucat diák ellen hatósági eljárás is indult.
A mai demonstráció egyik állomását sem véletlenül iktatták be az útvonaltervbe: a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból épp tavaly ősszel bocsátottak el polgári engedetlenség miatt egy sor tanárt, köztük Törley Katalin tanítanékos aktivistát is. Őket azóta rengetegen követték a sokak által bosszúhadjáratnak nevezett kormányzati kirúgáshullám során.
A menet a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál megállt, ahonnan öt tanárt bocsátottak el korábban. Az épület előtt a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik tanára beszélt, akinek kollégáit kirúgták, mert jobb oktatási rendszert akartak. Szerinte ha egy diák rendetlenkedik, nem az a megoldás, hogy azonnal az igazgatóhoz küldik, hanem meg kell kérdeni, mire van szüksége. A tanárokkal viszont nem így tett a hatalom. Ezután felzúgott a „Pintér, takarodj!”.
FOTÓ: DIÁN ÁKOS
Az Oktogon felé tartva a tömeg megállt az orosz nagykövetségnél és kisebb nyomakodás kezdődött a kordon előtt. Az épület előtt rendőrsorfal állt. A tüntetők nemzeti színű szalagokat kötöttek a kordonra. A Terror Házánál gyertyákat is gyújtottak. Az épületet piros-fehér-zöld színekben világították ki.
Megérkezett a tömeg az Oktogonra, ahonnan a Vörösmarty térig állnak tömötten állnak a demonstrálók. Az első felszólaló Szabó Simon, aki Örkény István Fohász budapesért című versét szavalta el – majd a Kollár-Klemencz Kamarazenekar adott koncertet.
Merce.hu
