Sztori
A kormány titokban új KRESZ-t készít,íme a részletek
Véget érhet a rettegés az utakon, vagy csak állampolgári jogokat csorbítana a kormányzat? A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozást igényel a nagyteljesítményű autók elterjedése, ezért újraírnák a KRESZ-t, a szakértő viszont másként számol és attól tart, hogy a módosítás adhoc-jellegű lesz.
Az elmúlt időszakban történt tragikus események, illetve a nagyteljesítményű autók ilyen fokú elterjedése állami beavatkozást igényel – szögezte le Ágh Péter államtitkár.
Vége a rémálomnak?
Az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) az LMP-s Bakos Bernadett kérdezte arról, hogy támogatja-e a kormány, hogy a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szigorúbb feltételeket kelljen teljesíteni. A felvetés mögött egy ellenzéki törvényjavaslat húzódik meg, amelynek a tárgysorozatba vételét egyébként a parlament Gazdasági bizottsága elutasította október 3-án.
A módosítás értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki
- legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
- a külön jogszabályban meghatározott pszichológia alkalmassági követelményeknek megfelel,
- a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte, és a vezetői jártasságáról és magatartásáról vizsgát tett.
Ellenben nem adható engedély annak, akit közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életének vagy testi épségének veszélyeztetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Illetve szünetel az engedélye annak, akivel szemben a fenti közlekedési bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A beterjesztő Molnár Zsolt (MSZP) indokolása szerint drámai mértékben megnövekedett azon kirívóan súlyos közúti közlekedési szabályszegések száma, amikor az elkövetők mások élete és testi épsége iránt teljes közömbösséget tanúsítva és a legelemibb közlekedési szabályokat semmibe véve agresszív magatartást tanúsítanak a közlekedésben résztvevő többi személlyel szemben, vagy a közutakat versenypályaként használják.
Az elmúlt években a fékevesztett száguldozás több, a közlekedésben szabályosan résztvevő vagy egyszerűen csak utcán tartózkodó ember halálát okozta. Szomorú példaként említhető a budapesti Harminckettesek terén a villamosmegállóban várakozó személy halálra gázolása vagy legutóbb az Árpád-hídon történt halálos kimenetelű gyorsulási verseny. E cselekményeket jellemzően olyan személygépkocsikkal követik el, amik a közúti közlekedés igényeit messze meghaladó, sportcélokra alkalmas teljesítménnyel rendelkeznek
– érvelt a szocialista politikus, aki szerint biztosítani kell, hogy a törvényjavaslat ne vonjon el már meglévő jogokat. Ezért a megfogalmazása szerint átmeneti szabályként kell rendelkezni arról, hogy a törvényjavaslatban meghatározott szigorúbb követelményeket a törvény hatályba lépését követően kiadott vezetői engedélyekre kell alkalmazni. Az átmeneti szabály elégséges időt biztosít a szükséges végrehajtási rendelkezések megalkotására is – javasolt a politikus.
Bakos Bernadett az ÉKM-et arra emlékeztette, hogy bár a Gazdasági Bizottság fideszes többsége nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erik, a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása és a Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.
Új KRESZ lesz?
Ágh Péter államtitkár erre reagálva nemcsak
az állami beavatkozás szükségességét ismerte el,
de megerősítette Bánki Erik szavait is,
zajlik a KRESZ felülvizsgálata, és ennek részét képezi, hogy a nagyteljesítményű gépjárművek helyzetét miként érdemes rendezni.
Egyébként a KRESZ felülvizsgálatára, érdemi áttekintésére 2009 óta nem került sor.
Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra – és az ehhez tartozó társadalmi szokások – olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést
– közölte a közlekedésért is felelős minisztérium államtitkára.
Ugyanakkor Ágh Péter a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatásában látja.
Nem jó a képlet
Nem tartjuk megfelelő kiindulási alapnak kizárólag a járművek KW-ban megadott teljesítményéhez kötni a tervezett módosítást. Álláspontunk szerint a tömeg/teljesítmény (kg/KW) aránynak lenne egyedül értelme, az mutatja csak meg valójában, hogy egy autó erős vagy sem, pontosabban, hogy szakavatatlan kezekben jelenthet-e objektíve is magasabb balesetveszélyt – fogalmazott az Economxnak Takács Krisztián, a Totalcar újságíró.
Testvérlapunk szakírója mindemellett hangsúlyozta,
a 300 KW-os határ indokolatlanul magas, ezen küszöbérték feletti teljesítményű személyautóból a statisztikai tűréshatáron belüli számban futnak csak hazánk útjain.
Elmondása szerint az oktatás-képzés oldaláról szerencsésebb ezen kérdéskör szabályozásának megközelítése, mert például
egy 1400 köbcentiméteres motorral szerelt, 70 KW maximális teljesítményű, 1 tonna alatti önsúlyú városi kisautó avatatlan kezek között éppen úgy alkalmas halálos közúti balesetek okozására, mint a „sportautók”.
Megfontolandó az is, miszerint a kérdéskörben a vezetési képességek és rutin ellenőrzése hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. Az „öt éve rendelkeznie kell személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel” megfogalmazásba ugyanis beleesnének azon járművezetők is, akik évtizedek óta rendelkeznek vezetői engedéllyel, vezetési tapasztalatuk/rutinjuk azonban nincs annak okán, hogy közúti forgalomban sosem vettek részt sofőrként.
A kötelező „tanfolyam és vizsga” előírása is hatástalannak bizonyulhat, amennyiben gyakorlati képzés és vizsga (például: vezetési tréning) nem kapcsolódik hozzá, vagyis ha csak elméleti. Ahogyan egy KRESZ tanfolyam és vizsga után sem lesz alkalmas senki sem a közúti közlekedésben való érdemi és biztonságos részvételre – hangsúlyozta Takács Krisztián.
A Totalcarnál a B kategóriás jogosítvány szétválasztása tekintetében a kötelező vezetéstechnikai tréning bevezetésének és a súly/lóerő arány meghatározásának látják az értelmét, anélkül csupán látszatintézkedésnek tekinthető az esetleges módosítás, ugyanakkor az orvosi és pszichológiai alkalmasság fokozott vizsgálatával maradéktalanul egyetértenek.
Jogalkotási oldalról úgy vélik a szakportálnál, hogy a KRESZ módosításának kizárólag átfogó és nem eseti /ad hoc jelleggel lehet értelme.
Így amennyiben az ÉKM már dolgozik a jogszabály átfogó módosításán, az eseti jellegű, egy-egy paragrafusra vagy kérdéskörre koncentráló módosítási javaslat hozzáadott értékét kétségesnek tartjuk
– szögezte le Takács Krisztián.
