Most jött a hír a minimálbérről

Az Európai Parlament 2022 őszén elfogadta a minimálbérről szóló törvényjavaslatot, amelynek eredményeként egységes álláspont alakult ki a minimálbér kérdésében.

Ez a lépés egy jogalkotási folyamat része, de hogy pontosan milyen jogi kötelezettséget állít elő, az a törvény szövegének részleteitől függ. Az Európai Parlament elfogadta törvényjavaslatot és annak részleteitől függően lehet, hogy a tagállamoknak kötelezővé válik-e a minimálbér bevezetése vagy csak ajánlás formájában határozza meg az általános irányelveket.

Az Európai Unióban a minimálbér kérdése aktuális és fontos téma, mivel a minimálbér meghatározza a legalacsonyabb fizetéseket, amelyeket az adott országban dolgozóknak fizetniük kell. Az egyenlőtlenségek csökkentése, az életkörülmények javítása és a méltányos bérezés elősegítése szempontjából kulcsfontosságú.

A minimálbér kérdésében az Európai Unió tagállamai között jelentős eltérések vannak. Egyes országokban a minimálbér magasabb, míg másokban alacsonyabb. Az Unión belüli harmonizáció és irányelvek elfogadása azért lehet fontos, hogy kiegyenlítse a bérek közötti különbségeket és biztosítsa, hogy a munkavállalók méltányos bérezést kapjanak.

A minimálbérrel kapcsolatos kérdések sok elemet érintenek, mint például a gazdasági helyzet, a foglalkoztatási és munkaerő-piaci feltételek, valamint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek. Az Európai Parlament döntése és az ezzel kapcsolatos intézkedések hatása a tagállamok között változó lehet, és a minimálbér kérdésének további alakulását számos tényező befolyásolhatja.

A minimálbérrel kapcsolatos megoldások valóban különbözők lehetnek az országokban, és általában két irányba terjednek el: az egyik, hogy van minimálbér, a másik pedig, hogy nincs. Az országok gazdasági, jogi és társadalmi környezetétől függően alakulnak ki a minimálbér szabályozására vonatkozó rendszerek.

Azokban az országokban, ahol erős szakszervezetek működnek, és a szakági kollektív szerződések szabályozzák a minimális jövedelmet, gyakran nem szükséges különálló minimálbér meghatározása. Ezzel szemben más országokban az állam határozza meg a minimálbért, amely az alacsony bérek elleni védelmet és a munkavállalók méltányos bérezését célozza meg.

Magyarországon két különböző minimális jövedelemkategória van: a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér jelenleg 232 000 Ft, míg a garantált bérminimum 296 400 Ft. Ebből a megközelítésből kiindulva logikus lenne egy harmadik kategóriát is létrehozni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, amely például egyenletes léptékkel 378 677 Ft lenne. Ezt az elképzelést figyelembe véve, érthető lenne, ha egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusok bérére is alkalmaznák ezt a harmadik kategóriát. Például egy Pénzcentrum cikk szerint egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus pótlékkal együtt 391 248 Ft-ot keres, ami gyakorlatilag felsőfokú minimálbérnek tekinthető.

Európai minimálbér 

Az európai minimálbér fogalmát hallva könnyen félreértés lehet, hiszen azt gondolhatnánk, hogy ez az Európai Unió által közvetlenül meghatározott összeg lenne, amely minden tagállamban kötelező lenne. Azonban a valóság ennél bonyolultabb.

Az európai minimálbér egy ajánlás, amely irányelveket állít fel a minimálbér összegének meghatározására. Ez az ajánlás útmutatást ad a tagállamoknak a minimálbér szabályozásához, de nem rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy közvetlenül meghatározza az összeget. A minimálbér összegét minden tagállam saját gazdasági és szociális helyzetének figyelembevételével határozza meg, így továbbra is a tagállamok szuverén jogkörébe tartozik.

Az ajánlás be nem tartása ugyan nehezen szankcionálható, de a tagállamoknak az elfogadást követő két éven belül kellene alkalmazniuk az irányelveket. Az elfogadott ajánlás hangsúlyozza a szociális párbeszéd, a szakszervezetek erősítése, a kollektív szerződések növelése és az érdekképviseletek bevonása fontosságát a minimálbér kialakításában. Ez azt jelenti, hogy a központi rendelet helyett az érintett felek közötti tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt, hogy az összeg jobban tükrözze a munkavállalók és a gazdaság sajátosságait.