Nézzék, mennyit emelkedik jövőre a magyarok minimálbére

15 százalékkal, azaz 200-ezer forintról 230-235 ezer forintra nőne a bruttó minimálbér jövőre Magyarországon – nyilatkozta korábban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A kormány és a szakszervezetek kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A gazdasági szakértő szerint a jövőre várható 17 százalékos éves infláció mellett a 15 százalékos emelés kompromisszumos megoldás, ezért az államnak is szerepet kellene vállalnia. Az ATV Híradó riportja.

„Van egy robosztus gazdasági növekedésünk, Európában az egyik legnagyobb” – fogalmazott Orbán Viktor, aki sikerként könyvelte el a minimálbér idei bruttó 20 százalékos emelését, ami valóban jóval magasabb béremelésnek számított, mint a 2019-es nyolc vagy a 2021-es négy százalékos növekedés. Most azonban más a helyzet.

„Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A jövő évi emeléséről még zajlanak a tárgyalások, azt azonban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elárulta: az emelés mértéke 15 százalék körül körvonalazódik.

A munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek a keddi tárgyalásig nem szerettek volna nyilatkozni, de vannak olyan szakszervezetek, amelyek 20 százalék fölötti béremelésben reménykednek. A kormány szerint ez irreális.  Orbán Viktor korábban egyértelművé tette: minden forint a rezsivédelmi alapba megy, járulékcsökkentésre nem számíthatnak a munkáltatók.

Az MSZP társelnöke szerint a jelenlegi inflációs helyzetben a 15 százalékos béremelés kevés a munkavállalóknak, a munkaadóknak viszont sok. Komjáthi Imre azonban úgy látja, van olyan megoldás, amivel mindkét fél jól jár. 

„Adómentessé kell tenni a minimálbért, ezzel azonnali segítséget tudnánk nyújtani az embereknek, ez rögtön 15 százalékos növelést jelentene, amit ki tudna még pótolnia egyébként a kormány” – mondta az ATV Híradónak a társelnök.

A Jobbik pedig tarthatatlannak nevezte, hogy a kormány olcsó bérekkel és kiszolgáltatott munkavállalókkal akar versenyezni a nemzetközi piacon.

„Más fajta hozzáállás kellene egy vállalkozás szemlélet és az, hogy a kormány a multi cégekkel újra tárgyalja a stratégiai szerződéseit és kikösse benne a bérek fokozatos szisztematikus emelését” – vélekedett Kárpát Dániel, jobbikos országgyűlési képviselő.

2023-ra az éves átlagos infláció 17 százalék körül alakulhat. Pont emiatt a 15 százalékos minimálbér emelés mindenkinek fájni fog: a munkavállalók reálbére csökken, miközben a vállalatok kiadása növekszik – erről beszélt korábban Hornyák József, a Portfolió makroelemzője.

„A jó kompromisszum az valahol ott húzódna meg, ha a kormányzat is csökkentené az adó illetve járulék terheket, és akkor így mindhárom szereplő mind, az állam, mind a vállalatok és a dolgozó is ki tudná venni a részét ebből a nehéz időszakból” – fűzte hozzá.

A tárgyalások mostani állása szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forintról 230-235 ezer forintra emelkedne. Jelenleg az uniós minimálbérrangsorban Bulgária előtt, és Románia mögött az utolsó előtti helyen állunk.