𝐇𝐚 𝐞𝐳𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐚 𝐠𝐲ó𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐞𝐝𝐞𝐝, 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐥é𝐠𝐲 ó𝐯𝐚𝐭𝐨𝐬 𝐚 𝐧𝐚𝐩𝐨𝐳á𝐬𝐬𝐚𝐥, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐬ú𝐥𝐲𝐨𝐬 𝐛𝐚𝐣𝐨𝐝 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭!

Mikor napozzunk óvatosan? A rövid válasz az, hogy mindig.

A napsütésnek számos kedvező hatása van, nélküle a földi élet nem képzelhető el, a túlzott napozás azonban árt egészségünknek. Ma már egyre tudatosabban védjük bőrünket a napsütés káros hatásaitól, nem árt azonban tudni róla, hogy bizonyos gyógyszerek alkalmazása során még inkább oda kell figyelni a megfelelő napfényvédelemre.

Az emberi bőr alkalmazkodott a földrajzi környezethez; a bőrben megtalálható fényelnyelő színanyag (melanin) típusa és mennyisége égövenként változik. A melanin védi a bőrt a napsütés káros hatásaitól, ha azonban a bőr védelmi rendszere károsodik, vagy túlzott napsütésnek tesszük ki a bőrünket, az megéghet. A napégés gyulladásos folyamat, amely kellemetlen égő-viszkető érzéssel jár.

Az egyszeri napégés nem jelent kockázatot, a bőr képes a regenerálódásra, megújulásra, melynek része az égett bőr lehámlása. Az életünk során azonban a napégések hatásai összeadódnak, és minél többször, minél nagyobb mértékben és területen sérül a bőr, annál nagyobb lesz a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulásának a kockázata.

Fotoallergia és fototoxicitás
Az egyszerű napégésen túl más bőrelváltozásokat, például fototoxikus és fotoallergiás bőrgyulladást is okozhat a napsugárzás. A fotoallergiás reakció során az immunrendszer válasza miatt alakulnak ki bőrtünetek, míg a fototoxikus folyamat során a fényérzékenyítő anyag maga, vagy bomlástermékei közvetlenül károsítják a bőrsejtjeit. A fototoxikus és fotoallergén bőrgyulladások esetén valamely, a bőrben jelenlévő anyag vagy gyógyszer kölcsönhatásba lép a napsugárzással, és ez fokozott válaszreakcióhoz vezet a bőrben.

A folyamat során az úgynevezett fényérzékenyítő anyagot vagy közvetlenül a bőrre kenjük, vagy a vérkeringés útján kerül oda. Fototoxikus bőrgyulladások a súlyos napégéshez hasonlítanak, gyakran járnak ödémával és hólyagképződéssel. Ebben az esetben a bőrgyulladás mértéke függ attól, hogy milyen mennyiségben volt jelen a fényérzékenyítő anyag a bőrben és milyen mértékű volt a napsugárzás, amely az adott bőrfelületet érte. A gyulladás a napozást követően rövid időn belül (fél-egy óra) kialakul. Fotoallergia esetén az érintett személynél már kialakult egy túlérzékenység a napsugárzással kölcsönhatásba lépő anyaggal szemben, ezért annak kis mennyisége is elegendő az allergiás válaszreakció elindításához.

Fotoallergiát jellemzően közvetlenül a bőrön alkalmazott vegyületek váltanak ki. A tünetek a napozást követően minimum 12-24 óra elteltével jelentkeznek és viszketéssel kezdődnek, hasonlítanak az ekcéma tüneteire, továbbá nem csak a napsugárzásnak kitett bőrfelületen jelentkeznek, extrém esetben akár az egész test is érintett lehet. Előfordulásukat tekintve a fototoxikus bőrgyulladások sokkal gyakoribbak, mint a fotoallergiás reakciók. A két kórképet azonban nem mindig lehet egyértelműen megkülönböztetni.

Fényérzékenyítő gyógyszerek
A gyógyszerek viszonylag gyakran okoznak különféle bőrhöz kapcsolódó mellékhatásokat. Becslések szerint a napsütéshez kapcsolódó gyógyszermellékhatások az összes mellékhatás körülbelül 8%-át teszik ki. Az, hogy mely gyógyszernek van fényérzékenyítő hatása elsősorban a vegyület kémiai szerkezetétől függ, de nagyban befolyásolja az is, hogy a vegyületből milyen bomlástermékek képződnek a szervezetben, és hogy azoknak lesz-e fényérzékenyítő hatása. Számos gyógyszer és gyógynövény esetén igazolták már, hogy a napsugárzással kölcsönhatásba lépve bőrgyulladást okozhat az alkalmazása.

Fototoxikus reakciót okozhatnak

egyes antibiotikumok (pl. doxiciklin, levofloxacin, ciprofloxacin, szulfametoxazol hatóanyaggal),
gombaellenes szerek (pl. vorikonazol, grizeofulvin),
maláriaellenes szerek (kinin, klorokin),
vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszerek (pl. nifedipin),
vizelethajtók (pl. furoszemid, hidroklorotiazid),
aritmiaellenes hatóanyagok (amiodaron, kinidin),
antidepresszánsok (imipramin),
egyes neurológiai kórképek kezelésére használt gyógyszerek (pl. klórpromazin),
pattanások kezelésére is használt retinoidok (izotretinoin, acitretin),
daganatellenes szerek (pl. (5-fluorouracil, vinblasztin), továbbá
bizonyos, a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek (pl. glimepirid hatóanyaggal), és
növényi anyagok is (pl. az orbáncfű anyagai).
Fotoallergiás reakciót okozhatnak

bizonyos helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő hatású krémek (ketotifen, fenilbutazon hatóanyaggal),
fertőtlenítő- és fényvédőanyagok (előbbire példa a hexaklorofén és a klórhexidin, utóbbira a benzofenon, a cinnamát, a PABA és az oxibenzon származékok),
a daganatellenes 5-fluorouracil és
egyes növényi anyagok (pl. a citrusfélék héjában is megtalálható furokumarinok).